Alapszabály

A
NAGYMAROSI ÖNKÉNTES TŰZOLTÓ EGYESÜLET

ALAPSZABÁLYA

a 2016. augusztus 27. napján elfogadott módosításokkal egységes szerkezetben

 

Az alakuló Közgyűlés jegyzőkönyve szerint jelen lévő Alapítók az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény 12. § (1) bekezdésében, valamint a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvényben foglalt követelmények szerint elhatározták a Nagymarosi Önkéntes Tűzoltó Egyesület létrehozását.

A Nagymarosi Önkéntes Tűzoltó Egyesület alakuló Közgyűlése 2010. május 12-én az alábbi alapszabályt fogadta el.

 

I. fejezet

AZ EGYESÜLET ADATAI

  1. Az Egyesület neve: Nagymarosi Önkéntes Tűzoltó Egyesület
    Az Egyesület német neve: Freiwillige Feuerwehr Nagymaros
    Az Egyesület angol neve: Voluntary Firefighter Society of Nagymaros
    Az Egyesület francia neve: Association des pompiers de Nagymaros
    Az Egyesület rövidített neve: Nagymaros ÖTE

Az Egyesület székhelye: 2626 Nagymaros, Vasút utca 49.

Az Egyesület telephelye: 2626 Nagymaros, Hatlópatak dűlő 16101/4

  1. Az Egyesület jogállása:

Az egyesület a tagok közös, tartós, alapszabályban meghatározott céljának folyamatos megvalósítására létesített, nyilvántartott tagsággal rendelkező jogi személy.

Az egyesület vagyonát céljának megfelelően használhatja, vagyonát nem oszthatja fel tagjai között, és a tagok részére nyereséget nem juttathat.

  1. Az Egyesület célja: Jogszabályokban meghatározott tűzvédelmi feladatok helyi megvalósításának társadalmi elősegítése és ennek ellátására önként jelentkezők szervezése, helyi tűzmegelőzési és tűzoltási, műszaki mentési tevékenység biztosítása.
  2. Az Egyesület tevékenységét Magyarország területén végzi, az Alaptörvény keretei között.
  3. Az Egyesület működési területe: Magyarország területe
  4. Az Egyesület hivatalos pecsétje: körbélyegző, középen az önkéntes tűzoltó jelvény rajza Nagymaros Város címerével, körülötte „Nagymarosi Önkéntes Tűzoltó Egyesület” elnevezés.

 

II. fejezet

AZ EGYESÜLET CÉLJA, FELADATAI

  1. Az Egyesület céljai megvalósítása, gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében gazdasági-vállalkozási tevékenységet is folytathat, amely azonban nem lehet az Egyesület fő tevékenysége. Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. Gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt az egyesületi célokban megfogalmazott tevékenységekre használja fel. Amennyiben az Egyesület befektetési tevékenységet végezne, Közgyűlése köteles befektetési szabályzatot készíteni és elfogadni.
  2. Az Egyesület bármely cél szerinti juttatását pályázathoz kötheti. A pályázat nem tartalmazhat olyan feltételeket, amelyekből – az eset összes körülményeinek mérlegelésével – megállapítható, hogy a pályázatnak előre meghatározott nyertese van (színlelt pályázat). Színlelt pályázat a cél szerinti juttatás alapjául nem szolgálhat.
  3. Az Egyesület ösztöndíjat és egyszeri támogatást is nyújthat, valamint az egyesületi célok mind hatékonyabb megvalósítása érdekében fő- és mellékállású alkalmazottat is foglalkoztathat.
  4. Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.
  5. Az Egyesület működésének, szolgáltatásainak és beszámolóinak nyilvánosságát a szórólapokon, szakfolyóiratokban, székhelye szerinti önkormányzat hirdetőtábláján, saját honlapján és egyéb sajtótermékekben való közzététel útján biztosítja.
  6. Az Egyesület besorolási kategóriája: közhasznú szervezet.
  7. Az Egyesület biztosítja, hogy közhasznú szolgáltatásaiból a tagjain kívül más is részesülhessen.

 

A.) Az Egyesület célja:

  1. Jogszabályokban meghatározott tűzvédelmi feladatok helyi megvalósításának társadalmi elősegítése és ennek ellátására önként jelentkezők szervezése.
  2. Tagjainak közösségi életre való nevelése.
  3. Szervezett keretek között tagjainak a tűzvédelmi szakismeretei rendszeres növelése, a helyi tűzmegelőzési és tűzoltási, műszaki mentési tevékenység biztosítása.
  4. Az Egyesület működési területén tevékenységével segítse elő a közrend és a közbiztonság védelmét. A közlekedés biztonsága, a polgári védelem, a katasztrófavédelem, valamint a környezetvédelem társadalmi feladatainak megvalósításában való közreműködés.
  5. A célok megvalósítása érdekében segíti a bűnüldöző szervek munkáját, s így az Egyesület hozzájárul a település és a lakókörnyezet biztonságos fenntartásához, a polgárok személyi-és vagyonbiztonságát veszélyeztető cselekmények megelőzéséhez, a szubjektív biztonságérzet javításához.
  6. A célkitűzések megvalósítása érdekében az Egyesület törekszik széleskörű együttműködés kialakítására, a település biztonságában, a közbiztonság fenntartásában érdekelt állami, önkormányzati, társadalmi és gazdasági szervezetekkel a Rendőrséggel, a Vám és Pénzügyőrséggel, a Katasztrófavédelemmel, a Polgárőrséggel és a Tűzoltósággal.

 

  1. Az Egyesület feladatai:
  • tevékenyen részt vesz a működési területén a közösségi feladatok ellátásában,
  • tagjaiból megszervezi és biztosítja a tűzmegelőzési, kárlehárítási és műszaki mentési feladatok ellátását,
  • tagjaiból megszervezi és biztosítja a megelőző tűzvédelmi, valamint az ár-és belvíz-védekezési feladatok ellátását,
  • a helyi lehetőségek széleskörű felhasználásával gondoskodik a lakosság tűzvédelmi felvilágosításáról,
  • tagjait szakmai oktatásokon, tanfolyamokon, kiképzéseken, továbbképzéseken, tűzoltási gyakorlatokon, valamint tűzoltó versenyeken keresztül alkalmassá teszi az Egyesület feladatainak ellátására,
  • gondoskodik a rendelkezésére bocsátott tűzvédelmi felszerelések, gépjárművek időszakos műszaki vizsgáztatásáról és rendeltetésszerű használatáról,
  • képviseli tagjai érdekeit, elősegíti az önkéntes tűzoltók részére jogszabályokban megállapított jogosultságok érvényesítését, biztosítását.

 

  1. Az Egyesület által végzendő közhasznú tevékenység a a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 33.§-ban foglalt alábbi közfeladatok ellátásával történik:
  2. a tűzmegelőzés körében a lakosság tájékoztatása az időszerű tűzvédelmi feladatokról
  3. lakosság részére történő egyéb információs tevékenység végzése
  4. az észlelt segélykérés továbbítása a hivatásos tűzoltóság részére
  5. a hivatásos tűzoltóság helyszínre érkezéséig a tűz továbbterjedésének megakadályozása, a tűz oltása, a sérült vagy veszélyben lévő személyek részére történő segítségnyújtás, balesetek megelőzése
  6. a hivatásos tűzoltóság helyszínre érkezését követően a tűz oltásában és a műszaki mentésben a tűzoltásvezető intézkedése szerint történő közreműködés

 

III. fejezet

A TAGSÁGI VISZONY

A.) A tagság feltételei:

  1. Az Egyesületnek tagja lehet minden olyan természetes és jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság aki/amely az Egyesületbe felvételét kéri, egyetért az Egyesület célkitűzéseivel, elfogadja az Alapszabályt, rendszeresen fizeti a tagdíjat, tevékenyen részt vesz az Egyesület feladatainak megvalósításában, akit legalább két alapító tag az Egyesületbe tagként ajánl, és felvételéhez az Elnökség minősített többsége hozzájárul.
  2. Az Egyesület pártoló tagja lehet az a magánszemély, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, aki/amely az Egyesület tevékenységéhez szakmai, anyagi vagy egyéb támogatást nyújt és vállalja a pártoló tagsággal járó kötelezettségek teljesítését, az Alapszabályt magára nézve elfogadja.

A pártoló tag nem lehet teljes jogú tagja az Egyesületnek.

  1. A tagok felvétele belépési nyilatkozat alapján történik. A belépési nyilatkozat aláírásával a jelentkező hozzájárulását adja ahhoz, hogy az általa szolgáltatott személyes adatait az Elnökség nyilvántartásba vegye, és az egyesületi célok eléréséhez szükséges mértékben és módon kezelje.
  2. A tag jogai:
  • az Egyesület tagja az Egyesület bármely tisztségére megválasztható azzal, hogy a kiskorú tagot csak a korának megfelelő tisztségre lehet megválasztani,
  • személyesen részt vehet az Egyesület Közgyűlésének munkájában, azon tanácskozási és szavazati jog illeti meg, rendezvényein. Szavazás során minden tag egy szavazattal rendelkezik,
  • igénybe veheti az Egyesület szolgáltatásait, élhet a tagságot megillető kedvezményekkel,
  • jogosult betekinteni az Egyesület valamennyi iratába, ha ez a személyiségi jogokat és az Egyesület gazdasági érdekeit nem sérti,
  • viselheti az önkéntes tűzoltó részére rendszeresített egyenruhát, jelvényt, valamint a részére adományozott kitüntetést,
  • részesülhet az Egyesület tagjai részére biztosított kedvezményekben és juttatásokban, amelyeket a tűzvédelemről és a tűzoltóságról szóló jogszabályok az önkéntes tűzoltó részére biztosítanak,
  • az Egyesület, a vezetőség, a tisztségviselők tevékenységéről véleményt nyilváníthat,
  • A jogi személy tagja, tagság nélküli jogi személy esetén az alapítói jogok gyakorlója, a jogi személy vezető tisztségviselője és felügyelőbizottsági tagja kérheti a bíróságtól a tagok vagy az alapítók és a jogi személy szervei által hozott határozat hatályon kívül helyezését, ha a határozat jogszabálysértő vagy a létesítő okiratba ütközik.

A határozat hatályon kívül helyezése iránt attól az időponttól számított harminc napon belül lehet keresetet indítani a jogi személy ellen, amikor a jogosult a határozatról tudomást szerzett vagy a határozatról tudomást szerezhetett volna. A határozat meghozatalától számított egyéves, jogvesztő határidő elteltével per nem indítható.

Nem jogosult perindításra az, aki a határozat meghozatalához szavazatával hozzájárult, kivéve, ha tévedés, megtévesztés vagy jogellenes fenyegetés miatt szavazott a határozat mellett.

Az Egyesület természetes személy tagjai tagsági jogaikat személyesen, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság tagjai pedig vagy egy törvényes, vagy egy meghatalmazott képviselője útján gyakorolják. Az egyesület tagjait egyenlő jogok illetik meg és egyenlő kötelezettségek terhelik.

  1. A pártoló tag jogai:
  • a Közgyűlésen tanácskozási joga van,
  • javaslatokat, indítványokat tehet,
  • vezető szervekbe nem választható,
  • részt vehet az Egyesület rendezvényein, programjain.

Az Egyesület természetes személy pártoló tagjai jogaikat személyesen, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság pártoló tagjai pedig vagy egy törvényes, vagy egy meghatalmazott képviselője útján gyakorolják.

  1. A tag kötelezettségei:
  • aktívan működjék közre az Egyesület céljainak megvalósításában,
  • tartsa be az Egyesület alapszabályának rendelkezéseit, a vezetőség és a Közgyűlés rendelkezéseit, a szervezeti fegyelem követelményeit,
  • rendszeresen fizesse be a tagdíjat,
  • tevékenyen vegyen részt az Egyesület célkitűzéseinek és feladatainak végrehajtásában, hajtsa végre a vezetőségtől kapott feladatokat.
  1. A pártoló tag kötelezettségei:
  • vagyoni hozzájárulás fizetésére köteles
  1. A tag szolgálati kötelezettségei:
  • Az egyesület tagja köteles az alapszabályban meghatározott tagi kötelezettségek teljesítésére. Az egyesület tagja nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét.
  • maradéktalanul hajtsa végre az elöljáróitól és feljebbvalóitól kapott parancsokat és utasításokat,
  • vegyen részt az oktatásokon, szakmai, elméleti és gyakorlati foglalkozásokon, továbbképzéseken, a tűzoltási gyakorlatokon, a helyi és magasabb fokú tűzoltóversenyeken,
  • lakó- és munkahelyén tartsa meg a tűzvédelmi jogszabályokat és azok előírását, lakó- és munkatársait nevelje a tűz elleni védekezés fontosságára, terjessze és népszerűsítse az Egyesület céljait, feladatait, óvja az egyenruha tekintélyét,
  • vegyen részt a megelőző tűzvédelmi feladatok ellátásában,
  • vegyen részt a tűzoltási, kárelhárítási, műszaki mentési, az ár-és belvíz védekezési feladatok végrehajtásában,
  • gondoskodjon a használatára bízott tűzoltó felszerelések, eszközök, készülékek megőrzéséről, karbantartásáról, rendeltetésszerű használatáról.
  1. A tagság megszűnése:
  • kilépéssel: A tag tagsági jogviszonyát az egyesület képviselőjéhez intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti.
  • kizárással: A tagnak jogszabályt, az egyesület alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén a közgyűlés – bármely egyesületi tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére – a taggal szemben kizárási eljárást folytathat le. A Közgyűlés határozattal kizárhatja azt a tagot, akit a bíróság bűncselekmény elkövetéséért jogerősen elítélt, aki az Egyesület céljainak megvalósítását jelentősen veszélyezteti, vagy azzal ellentétes magatartást tanúsít, nem tartja meg az alapszabályban foglaltakat, sérti az Egyesület érdekeit vagy tevékenységét akadályozza. A Közgyűlés, ha a rendelkezésére álló tények alapján kizárást eredményező körülmény fennállásának megalapozott gyanúját észleli, a kizárási eljárás megindítását elrendeli. A kizárási eljárást írásban kell elrendelni, amelynek egy példányát az eljárás alá vont személynek kézbesíteni kell. Az értesítésnek tartalmazni kell az eljárás alapjául szolgáló tényeket, körülményeket, és a kivizsgálással megbízott egyesületi tag, bonyolultabb esetben a vizsgálóbizottság tagjainak nevét (a továbbiakban vizsgáló), és a vizsgálat befejezésének határidejét. A vizsgálati eljárást harminc napon belül be kell fejezni, amelyet a Közgyűlés egy alkalommal legfeljebb harminc nappal meghosszabbíthat. A vizsgálatban nem vehet részt az, aki az ügyben érdekelt, vagy akitől egyéb okból elfogulatlanság nem várható. Az eljárás alá vont személy a kizárási eljárás elrendelésétől kezdve jogi képviselőt vehet igénybe. A jogi képviselő munkadíját és költségeit az eljárás alá vont személy viseli, ha azonban a kizárásra nem került sor, a jogi képviselettel kapcsolatos igazolt költségeit részére meg kell téríteni. A vizsgáló az eljárás alá vont személyt, a tanút, a sértettet, a szakértőt a meghallgatása idejéről értesíti, a képviselőt pedig felhívja az eljárási cselekményen való részvételre azzal, hogy távolléte az eljárási cselekmény lefolytatását nem akadályozza. Az értesítést, felhívást az érintett személynek úgy kell elküldeni, hogy az az eljárási cselekmény előtt legalább három munkanappal kézbesíthető legyen. A fegyelmi eljárás során a tényállást tisztázni kell. Az eljárás alá vont személy javára és terhére szolgáló körülményeket egyaránt fel kell deríteni, ennek keretében be kell szerezni az ügy szempontjából jelentős bizonyítékokat is. Bizonyítékként felhasználható más hatósági, valamint a bírósági eljárásban keletkezett irat vagy egyéb bizonyíték. A fegyelmi eljárás alá vont személyt a vizsgálat folyamán a jogairól tájékoztatni kell. A fegyelmi eljárás során az eljárási cselekményeket dokumentálni kell. Az eljárás alá vont személy és a tanúk meghallgatását jegyzőkönyvbe kell foglalni, a szemléről és más eljárási cselekményekről jelentés is készülhet. A fegyelmi eljárás alá vont személy és képviselője a fegyelmi ügy irataiba betekinthet, azokról feljegyzést készíthet, másolatot kérhet, az eljárással összefüggő indítvánnyal élhet. A vizsgálat befejezésekor a vizsgáló az eljárás alá vont személyt és a képviselőt felhívja, hogy az iratismertetésen – amelynek időpontját közli – jelenjen meg. Az iratismertetésen az eljárás alá vont személy és a képviselő bizonyítási indítványt tehet. A bizonyítás felvételéről vagy mellőzéséről a vizsgáló dönt. A döntés ellen nincs helye jogorvoslatnak. A vizsgáló az iratismertetés után jelentésben foglalja össze a megállapításait, az eljárás alá vont személy és képviselője észrevételeivel kapcsolatos véleményét és az ügy lezárására vonatkozó javaslatát. A keletkezett iratokat és a jelentését a vizsgálat befejezését követően három munkanapon belül átadja a Közgyűlésnek. A Közgyűlés az iratok kézhezvételétől számított három munkanapon belül, a kézhezvételtől számított tizenöt napon belüli időpontra meghallgatást tűz ki, amelyen az eljárás alá vont személy és képviselője, valamint a vizsgáló lehet jelen. A fegyelmi határozat meghozatalát nem akadályozza, ha az eljárás alá vont személy a meghallgatáson alapos ok nélkül nem jelent meg, vagy írásbeli védekezését a megjelölt határidőn belül nem terjesztette elő. Ha a tényállás nincs kellően felderítve, vagy olyan eljárási szabályszegés történt, amely az ügy érdemi elbírálását lényegesen befolyásolta, a Közgyűlés egyszeri alkalommal póteljárást rendel el. A póteljárás tartama nem haladhatja meg a tizenöt napot. A személyes meghallgatást követően a Közgyűlés öt napon belül elbírálja az ügyet. A kizárásról a Közgyűlés egyszerű szótöbbséggel határoz. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A kizáró határozatot a taggal közölni kell. A határozattal szemben fellebbezés előterjesztésének nincs helye. A kizárással érintett tag a kizáró határozat ellen annak átvételétől számított harminc napon belül kereseti kérelmet nyújthat be a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz.
  • törléssel: Az Elnökség határozattal törölheti a tagok sorából azt a tagot, aki a tagra vonatkozó alapszabályi rendelkezéseknek nem felel meg, vagy a tagsági díjjal írásbeli felszólítás ellenére, három hónapnál tovább hátralékban van. Az írásbeli felszólításnak tartalmaznia kell azt a figyelmeztetést, hogy a fizetés elmulasztása esetén megszűnik az egyesületi tagság. A tagsági díj megfizetésének elmulasztása csak akkor eredményezhet kizárást, ha az a tagnak felróható mulasztás következménye.
  • a tag halálával, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság esetén, annak megszűnésével.

 

IV. fejezet

AZ EGYESÜLET SZERVEZETE ÉS TISZTSÉGVISELŐI

  1. Az Egyesület szervei:
    • Közgyűlés,
    • Elnökség,
    • Felügyelő Bizottság
  2. Az Egyesület tisztségviselői:
  • Elnök,
  • Elnökhelyettes,
  • Titkár,
  • 2 fő Elnökségi Tag
  1. Az Egyesület vezető tisztségviselőit (Elnök, Elnökhelyettes, Titkár, Elnökségi Tagok, Felügyelő Bizottsági Tagok, Felügyelő Bizottság Elnöke) és a szakmai vezetőt (Parancsnokot) a Közgyűlés választja, nyílt szavazással, öt év határozott időre.
  2. Az Egyesület tisztségviselőjévé megválasztottnak tekintendő, aki a legtöbb érvényes szavazatot, de a szavazatok több mint 50 %-át megkapta.
  3. A tisztségviselők választásánál a szavazás minden esetben nyílt, kivéve, ha a jelenlévő tagok több mint 50 %-a indítványozza a titkos szavazást.
  4. Az Egyesületet bel- és külföldi kapcsolataiban az Elnökség képviseli.
  5. Az Egyesület ügyintézését az Elnökség végzi.
  6. A Közgyűlés 3 tagú Felügyelő Bizottságot választ tagjai közül. Megválasztásukra az Elnökség megválasztásának szabályai az irányadók.
  7. Az Egyesület tűzvédelmi feladatai ellátásának ágazati irányítását és felügyeletét a Megyei Tűzoltó Szövetség valamint a Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szervei látják el.
  8. Az Egyesület feletti törvényességi ellenőrzést a Pest Megyei Főügyészség gyakorolja.

A.) A Közgyűlés:

  1. Az Egyesület legfőbb szerve a Közgyűlés. A Közgyűlés ülései nyilvánosak. A pártoló tagok nem teljes jogú tagjai a Közgyűlésnek, azon csak tanácskozási joggal vehetnek részt.
  2. A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
  • az Alapszabály megállapítása, módosítása,
  • a vezető tisztségviselők (az Elnökség, és a Felügyelő Bizottság tagjai) megválasztása és visszahívása,
  • a tagdíj mértékének, továbbá a vezető tisztségviselő és a felügyelő bizottsági tag díjazásának megállapítása,
  • az Egyesület két Közgyűlés közötti időszakra terjedő tevékenységének megállapítása az Elnökség előterjesztése alapján, valamint az erről szóló beszámoló elfogadása,
  • az Egyesület éves beszámolójának jóváhagyása, a tárgyévet követő év 150. napjáig, amely a Közgyűlés egyhangú döntése alapján történik,
  • az éves költségvetés, az egyesületi gazdálkodási tevékenység fő irányainak meghatározása, valamint az esetleges alapítványrendelés elhatározása,
  • az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása
  • döntés minden olyan ügyben, amit a jogszabály, az alapszabálya Közgyűlés hatáskörébe utal, vagy amelyet az Elnökség a Közgyűlés elé terjeszt,
  • az Egyesület költségvetési és gazdálkodási, valamint szervezeti és működési szabályzatának elfogadása,
  • az éves munkaterv meghatározása,
  • Egyesület Parancsnokának megválasztása,
  • a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll,
  • az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt,
  • a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés,
  • a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása,
  • a végelszámoló kijelölése
  1. A Közgyűlést legalább évente, vagy szükség szerint kell összehívni. Összehívását az Elnök rendeli el, az összehívás végrehajtásáról is gondoskodik. A Közgyűlést írásban kell összehívni, a kitűzött időpontot legalább 8 nappal megelőzően, a tervezett napirendi pontokat tartalmazó írásbeli meghívóval, amelyet meg kell küldeni valamennyi tagnak és pártoló tagnak. A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák.

A Közgyűlést az egyesület székhelyére vagy más arra alkalmas helyszínre kell összehívni.

Ha a Közgyűlést nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi részvételre jogosult jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.

A Közgyűlése a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.

A Közgyűlés elektronikus levél kiküldésével is összehívható, melyhez mellékelni kell a tervezett napirendi pontokat tartalmazó meghívót.

A tagok felelőssége, hogy a mindenkor aktuális elektronikus levelezési címüket az egyesület rendelkezésére bocsássák, annak elmaradása esetén nem hivatkozhatnak arra, hogy a közgyűlés helyszínéről és időpontjáról nem kaptak értesítést.

A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított, az alapszabályban meghatározott időn belül a tagok és az egyesület szervei a közgyűlést összehívó szervtől vagy személytől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával.

A napirend kiegészítésének tárgyában a közgyűlést összehívó szerv vagy személy jogosult dönteni. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről a közgyűlést összehívó szerv vagy személy nem dönt vagy azt elutasítja, a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában.

Az egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

A tagok 1/3-ának indoklással előterjesztett javaslatára, vagy a törvényességi felügyeletet ellátó szerv írásbeli kezdeményezésére a Közgyűlést össze kell hívni. A Közgyűlést össze kell hívni akkor is, ha azt a bíróság elrendeli, vagy ha azt az Elnökség indítványozza. Az Elnökség köteles a közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha

  1. a) az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
  2. b) az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy
  3. c) az egyesület céljainak elérése veszélybe került.
  4. A Közgyűlés határozatképes, ha a szabályszerű értesítés után az Egyesület leadható szavazati joggal rendelkező tagjainak több mint 50 %-a jelen van. Határozatképtelenség esetén újabb meghívó küldésével ismételten össze kell hívni a Közgyűlést, a határozatképtelen Közgyűlést követő 15 napon belül. Az újabb meghívó azonos napirenddel valamennyi tagnak kiküldésre kerül, melyben szerepel az a figyelmeztetés, hogy az ismételten összehívott Közgyűlés a megjelentek számára való tekintet nélkül határozatképes.

A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

  1. a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
  2. b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
  3. c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
  4. d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;
  5. e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
  6. f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
  7. A Közgyűlés határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza.
  8. A Közgyűlést az Elnök, akadályoztatása esetén az Elnökhelyettes vezeti le. A közgyűlési jegyzőkönyv vezető és jegyzőkönyv hitelesítő személyét a közgyűlés a jelen lévő tagjai sorából egyszerű többséggel választja meg. A közgyűlési jegyzőkönyv vezető gondoskodik a szavazatok összeszámlálásáról, önálló szavazatszámlálót a Közgyűlés nem választ.
  9. A Közgyűlésen a szavazati jogát mindenki személyesen gyakorolhatja. Jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok képviselőjük révén egy szavazattal rendelkeznek.
  10. A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.
  11. A Közgyűlés üléseiről minden esetben jegyzőkönyv és nyilvántartás készül, amelyből megállapítható döntéseinek tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye). A jegyzőkönyvet és a nyilvántartást, mint a határozatok nyilvántartását szolgáló okiratot, lefűzve és sorszámozva kell az Egyesület iratai között megőrizni. Az iratok folyamatos kezelését az Egyesület titkára látja el.
  12. A közgyűlési határozatot az érintettekkel döntés időpontját követő két héten belül írásban igazolható módon (pl. tértivevényes postai küldeményként, vagy a személyes átvétel írásbeli igazolásával) közölni kell. Az Elnök köteles a Közgyűlés által meghozott határozatokat a Határozatok Könyvébe behelyezni. A Határozatok Könyve oly módon tartalmazza a határozatokat, hogy abból a Közgyűlés döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye) megállapítható.
  13. A Közgyűlés Határozatait bárki által hozzáférhető módon nyilvánosságra is kell hozni. Ennek érdekében a határozat meghozatalát követően nyolc napon belül gondoskodni kell a határozatnak az Egyesület Internetes honlapjára történő feltöltésről, és Nagymaros Önkormányzata hirdetőtáblájára történő kifüggesztéséről. A nyilvánosságra hozott határozatot tizenöt napig jól látható módon kell kifüggesztve tartani, amely időtartamba a kifüggesztés napja is beleszámít. Az Internetes honlapon történő hozzáférésre ugyanez a szabály alkalmazandó azzal, hogy a korábban nyilvánosságra hozott határozatokat is elérhetővé kell tenni archív mappában a nyilvánosságra hozataltól számított legalább egy éven át. A közgyűlés határozatai nyilvánosságra hozataláról a titkár gondoskodik.
  14. Az Egyesület működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba az Egyesület székhelyén – az Egyesület képviselőjével előzetesen egyeztetett időpontban – bárki betekinthet, azokról saját költségre másolatot készíthet.
  15. Az Egyesület Internetes honlapján keresztül nyilvánosságra hozza az Egyesület szolgáltatásainak igénybevételi módját, a támogatási lehetőségeket, működés módját, illetve azok mértékét és feltételeit, valamint a működésről készült szakmai-pénzügyi beszámolót. Az Egyesület által nyújtott cél szerinti juttatások bárki által megismerhetők.

B.) Az Elnökség:

  1. Az Elnökség az Egyesület ügyintéző és képviseleti szerve.
  2. Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták, továbbá az egyesületnek tagja, és közügyektől eltiltás hatálya alatt nem áll. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.
  3. Az Egyesület tagjai közül az Elnökségnek az lehet tagja, aki cselekvőképes, továbbá nincs eltiltva a közügyek gyakorlásától, és magyar állampolgár, vagy a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik, vagy bevándorolt vagy letelepedett jogállású, illetőleg tartózkodási engedéllyel rendelkezik.
  4. Az Elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója, élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján
  5. a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
    b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

Valamely közhasznú szervezet megszűntét követő három évig nem lehet az Egyesület vezető tisztségviselője az a személy, akinek a megválasztása a 2011. évi CLXXV. törvény 39.§-ban foglalt rendelkezésekbe ütközne.

A közhasznú szervezet a vezető tisztségviselőt, a támogatót, az önkéntest, valamint e személyek közeli hozzátartozóját – a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő juttatások kivételével – cél szerinti juttatásban nem részesítheti.

  1. Az Elnökségnek, mint az Egyesület megválasztott általános hatáskörű végrehajtó és képviseleti szervének feladata, hogy testületi formában gondoskodjon az Egyesület folyamatos működéséről, intézze az Egyesület ügyeit, előkészítse és végrehajtsa a Közgyűlés határozatait, ennek keretében főként:
  • megszervezi, irányítja és végrehajtja a jogszabályokban, az alapszabályban, szabályzatokban az Egyesület Közgyűlése, illetőleg az önkormányzati tűzoltóság és katasztrófavédelem által meghatározott szakmai feladatokat;
  • szoros munkakapcsolatot tart a helyi önkormányzattal, más tűzvédelmi szervezetekkel, az önkormányzati tűzoltóság és katasztrófavédelem szerveivel, szükség szerint beszámol a helyi önkormányzatnak a település tűzvédelmi helyzetéről, az Egyesület tevékenységéről;
  • megszervezi a tűzoltási és kárelhárítási feladatok ellátását, az Egyesület tagjainak riasztását, biztosítja a kivonulás feltételeit, megszervezi az intézmények és létesítmények, műsoros rendezvények ügyeleti szolgálatát;
  • megszervezi tagjainak szakmai oktatását, szakmai kiképzését, továbbképzését, tűzoltási gyakorlatait, a helyi és a magasabb fokozatú tűzoltó versenyekre a felkészítést, a tűzoltóversenyek megrendezését;
  • a lakosság tűzvédelmi felvilágosítása és tűzoltóság munkájának népszerűsítése érdekében szakmai előadásokat, bemutatókat, kulturális és sportrendezvényeket, egyéb rendezvényeket szervez, különböző propagandaanyagokat ad ki;
  • elkészíti és a Közgyűlés elé terjeszti a beszámolókat, határozati javaslatokat;
  • gondoskodik az új tagok, pártoló tagok szervezéséről, előkészíti a tagfelvételt, illetve a tagság megszűnésével kapcsolatos ügyeket, határoz a hatáskörébe tartozó fegyelmi ügyekben;
  • biztosítja a rendelkezésére bocsátott ingatlanok, helyiségek, gépjárművek, tűzvédelmi felszerelések, eszközök, készülékek stb. állagmegóvását, rendeltetésszerű használatát, kezdeményezi karbantartásukat, időszakos ellenőrzésüket, javíttatásukat;
  • javaslatot tesz a tűzoltóság céljaira szükséges költségvetési előirányzatok biztosítására, a saját és egyéb bevételei kiegészítésére pályázatot nyújt be a működés feltételeinek javítására kiírt pályázatokra, elkészíti az éves költségvetési tervet és a végrehajtásról szóló beszámolót;
  • javaslatot tesz a helyi önkormányzat, illetőleg az illetékes katasztrófavédelmi igazgatósághoz, tűzoltószövetséghez az Egyesület tagjainak kitüntetésére, dicséretére, és jutalmazására;
  • végzi a működéssel kapcsolatos minden adminisztrációs, gazdálkodási feladatot, belső munkamegosztás alapján;
  • gondoskodik az éves költségvetés lehetőség szerinti végrehajtásáról;
  • dönt két Közgyűlés közötti időszak között az Egyesület ügyeiben, kivéve azokat a tárgyköröket, amelyeket az alapszabály, vagy jogszabály a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal;
  • dönt új tag felvételéről, továbbá tagsági jogviszony megszűnéséről.
  1. Az Elnökség üléseit szükség szerint, de legalább negyedévente tartja. Az Elnökség határozatképes, ha azon legalább 3 tagja részt vesz. Az Elnökség döntéséhez 3 tag egybehangzó szavazata szükséges. Az Elnökség üléseit az Egyesület Elnöke hívja össze a kitűzött időpont előtt legalább 5 nappal. Az Elnök a meghívót a napirendi pontok feltüntetésével együtt küldi meg az Elnökség Az Elnökség ülésein a Parancsnok tanácskozási joggal részt vehet. Az Elnökségi ülések nyilvánosak.
  2. Legalább 2 Elnökségi tag indítványára, a napirendi pontok megjelölésével, az Elnök 5 napon belül rendkívüli Elnökségi ülést köteles összehívni.
  3. Az Elnökség határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. A szavazás minden esetben nyílt.
  4. A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.
  5. Az Elnökség üléseiről minden esetben jegyzőkönyv és nyilvántartás készül, amelyből megállapítható döntéseinek tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye). A jegyzőkönyvet és a nyilvántartást, mint a határozatok nyilvántartását szolgáló okiratot, lefűzve és sorszámozva kell az Egyesület iratai között megőrizni. A jegyzőkönyvvezetőt az Elnök jelöli ki. A jegyzőkönyvet minden megjelent elnökségi tag aláírja. Az iratok folyamatos kezelését az Egyesület Titkára látja el.
  6. Az Elnökség döntéseit a döntés időpontját követő két héten belül írásban – igazolható módon – közli az érintettekkel, valamint az Egyesület honlapján nyilvánosságra hozza.
  7. Az Elnökség beszámol a Közgyűlés előtt a Közgyűlések között végzett tevékenységéről.
  8. Az Elnökség intézi az Egyesület gazdasági ügyeit.
  9. Az Elnökség az Egyesület vagyoni helyzetéről tájékoztatja a Közgyűlést.
  10. Az Elnökség felel a bizonylati fegyelem betartásáért.
  11. Az Elnökség elkészíti az Egyesület éves költségvetését és zárszámadását, valamint a vagyonmérleget és azt jóváhagyásra a Közgyűlés elé terjeszti.
  12. Az Elnökség tagjai tiszteletdíjban, illetve költségtérítésben részesülhetnek.
  13. Az Elnökség bármely tagjának lemondása esetén a tisztség betöltéséről a Közgyűlés legközelebbi ülésén határoz.

C.) Az Elnök:

  1. Az Egyesületet az Elnök önállóan képviseli.
  2. Az Elnök vezeti az Elnökség és a Közgyűlés üléseit, távolléte esetén az Elnökség tagja jogosult helyettesíteni.
  3. Az Elnök gondoskodik az Egyesület alapszabályszerű működéséről, felügyeletet gyakorol az Elnökségi tagok működése felett, irányítja munkájukat.
  4. Kiadmányozza az Egyesület leveleit, jogosult pénztár felülvizsgálatot tartani.
  5. Az Elnök bármely egyesületi taggal együtt gyakorolja az Egyesület bankszámlája feletti aláírási, utalványozási jogot. Az utalványozási jog gyakorlása az Egyesület költségvetésének megfelelően történik, attól való eltérés esetén az Elnökség hozzájárulása szükséges.
  6. Munkájáról az Elnökség felé beszámol. Az Elnök akadálytatása esetén az Elnökség bármely másik tagja látja el az Elnök feladatait.

D.) Az Egyesület Parancsnoka:

  1. A Parancsnok nem tagja az Elnökségnek. A Parancsnokot a Közgyűlés 5 éves időre választja meg, a megbízatásuk leteltével újraválaszthatók.
  2. Szakmai elöljárója az Egyesület tagjainak, az Elnökkel mellérendeltségi viszonyban van.
  3. Önállóan képviseli az Egyesületet szakmai ügyekben, a különböző szakmai jellegű megbeszéléseken, beszámoltatásokon, parancsnoki értekezleteken, továbbképzéseken.
  4. Vezeti az Egyesületet díszelgések, alakzatban történő kivonulások, különböző fokozatú tűzoltóversenyek, tűzoltórendezvények alkalmával.
  5. Megszervezi, irányítja, ellenőrzi az Egyesület szakmai tevékenységét.
  6. Közvetlenül vezeti az önkéntes vagy hivatásos tűzoltóság kiérkezéséig a tűzoltási gyakorlatokat, illetőleg tűzoltást, kárfelszámolást.
  7. Irányítja, ellenőrzi az Egyesületi gyermek, és ifjúsági tűzoltók képzését, az iskolai, tanintézeti szakkörök, tűzvédelmi tevékenységét, közvetlenül irányítja a Parancsnok-helyettest.
  8. Gyakorolja a részére meghatározott fegyelmi jogkört: parancsnoki figyelmeztetést, feddést, megrovást. A fenyítést a kihirdetés után a személyi nyilvántartásba fel kell jegyezni.
  9. A Parancsnokot akadályoztatás esetén a Parancsnok-helyettes helyettesíti. Munkájáról az Elnökség felé beszámol.

E.) Az Egyesület Titkára

  1. Az Egyesület Titkárának hatásköre és feladatai:
  • végzi az Egyesület levelezését és iratkezelését, gondoskodik az Egyesülethez érkező iratok, levelek elintézéséről, azokat a vezetőséggel ismerteti;
  • vezeti a Közgyűlés és az Elnökség üléseinek jegyzőkönyveit, határozatait;
  • kezeli az Egyesület irattárát és bélyegzőjét,
  • gondoskodik a Közgyűlés és az Elnökség által meghozott határozatok, valamint az Egyesület beszámolóinak az Egyesület honlapján történő nyilvánosságra hozataláról, továbbá a Közgyűlés határozatainak Nagymaros Önkormányzat hirdetőtábláján történő nyilvánosságra hozataláról.

 

F.) Az Egyesület Felügyelő Bizottsága

  1. Az Egyesület Felügyelő Bizottsága egy Elnökből és 2 tagból áll. A Felügyelő Bizottság tagjait a Közgyűlés 5 évre választja meg, akik megbízatásuk leteltével újraválaszthatók.
  2. A Felügyelő Bizottság hatásköre:
    1. rendszeresen ellenőrzi az Egyesület ügyvitelét és az alapszabály megtartását;
    2. negyedévenként tételesen ellenőrzi az Egyesület gazdálkodásával kapcsolatos okmányokat és a pénzkészletet;
    3. ellenőrzi a tagsági díjak befizetését;
    4. vizsgálja az éves költségvetés felhasználását, a költségvetés tervezetét, vizsgálatairól feljegyzést készít;
    5. a gazdálkodásáról és annak szabályszerűségéről az Elnökségnek és a Közgyűlésnek beszámol.
    6. A felügyelő szerv ellenőrzi a közhasznú szervezet működését és gazdálkodását. Ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a közhasznú szervezet könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.
    7. A felügyelő szerv köteles az intézkedésre való jogosultságának megfelelően a döntéshozó szervet vagy az ügyvezető szervet tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy

–  a szervezet működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé;

–  a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.

 

  1. A Felügyelő Bizottság üléseit szükség szerint, de legalább negyedévente tartja. A bizottság határozatképes, ha azon 2 tagja részt vesz. A Felügyelő Bizottság üléseit a bizottság Elnöke hívja össze a kitűzött időpont előtt legalább 5 nappal. A bizottság Elnöke a meghívót a napirendi pontok feltüntetésével együtt küldi meg a Bizottság tagjainak.
  2. A Bizottság határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. A szavazás minden esetben nyílt.
  3. A Felügyelő Bizottság ülései nyilvánosak, sorszámozott jegyzőkönyvet készít, határozatait ugyancsak sorszámozza. A jegyzőkönyv tartalmazza: az ülés helyét, idejét, a jelenlévő tagok, meghívott személyek és a jegyzőkönyvvezető nevét, a napirendet, a hozzászólásokat, az érdemi határozatokat és azok hatályát. A jegyzőkönyvet úgy kell vezetni, hogy abból az érdemi döntést támogatók és ellenzők számaránya megállapítható legyen. A Felügyelő Bizottság bármely tagja jogosult jegyzőkönyvbe foglaltatni neve feltüntetése mellett a döntésre leadott szavazatát. A jegyzőkönyvet a Felügyelő Bizottság ülésén résztvevő tagok aláírják.
  4. A Felügyelő Bizottság beszámol a Közgyűlés előtt a Közgyűlések között végzett tevékenységéről.
  5. A Felügyelő Bizottság tagjai tevékenységüket társadalmi munkában végzik.
  6. A Felügyelő Bizottság bármely tagjának lemondása esetén a tisztség betöltéséről a Közgyűlés legközelebbi ülésén határoz.
  7. Nem lehet a Felügyelő Bizottság elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki:
  8. a) az Elnökség elnöke vagy tagja;
  9. b) az Egyesülettel a megbízatásán kívül más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik;
  10. c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat –;
  11. d) az a)–c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója;

A Felügyelő Bizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet felügyelő bizottsági tag az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet felügyelő bizottsági tag az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy felügyelő bizottsági tagja sem lehet.

H.) Az Egyesület képviselete

 

 

V. fejezet

AZ EGYESÜLET GAZDÁLKODÁSA

A.) Az Egyesület vagyoni eszközei:

  1. Az Egyesület tagjai által befizetett tagdíjak. A tagdíj mértéke 2.500 Ft – azaz kétezer-ötszáz forint, amelyet minden évben a Közgyűlés felülvizsgál, és annak eredményeként annak mértékét megváltoztathatja. Az egyesület tagjai a tagdíjat évente, kizárólag készpénzben, legkésőbb minden év január utolsó napjáig kötelesek befizetni.
  2. Természetes személyek, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok által történő befizetések.
  3. Az Egyesület által szervezett rendezvények bevételei.
  4. Egyéb állami bevételek.
  5. Helyi önkormányzat támogatása.

B.) Az Egyesület pénzeszközeinek felhasználása

  1. Az Egyesület éves költségvetési terv szerint gazdálkodik, éves költségvetést készít, melyet az éves beszámolóval (zárszámadással) együtt a Közgyűlés fogad el egyszerű szótöbbséggel.
  2. Az Egyesület tartozásaiért csak saját vagyonával felel, az Egyesület tagjai saját vagyonukkal nem tartoznak felelősséggel.
  3. Az Egyesület megszűnése esetén vagyonáról a Közgyűlés rendelkezik. Az egyesület megszűnik az alábbi esetekben:
  • a tagok vagy alapítók kimondják megszűnését; vagy
  • az arra jogosult szerv megszünteti

feltéve mindegyik esetben, hogy a jogi személy vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság a jogi személyt a nyilvántartásból törli.

Egyesület más jogi személlyé nem alakulhat át, csak egyesülettel egyesülhet és csak egyesületekre válhat szét.

A jogi személy jogutód nélküli megszűnésének általános esetein túl az egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha

– az egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy

– az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt.

A legfőbb szerv nem dönthet az egyesület feloszlásáról, ha az egyesülettel szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt vagy az egyesület fizetésképtelenségét a bíróság megállapította.

Az egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az alapszabályban meghatározott, az egyesület céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni. A nyilvántartó bíróság jogszabályban meghatározott szervezetnek juttatja a vagyont, ha az alapszabály nem tartalmaz rendelkezést a megszűnő egyesület vagyonáról, vagy ha az alapszabályban megjelölt közhasznú szervezet a vagyont nem fogadja el vagy azt nem szerezheti meg.

 

VI. fejezet

AZ EGYESÜLET FELÜGYELETE

  1. Az Egyesület működése felett a törvényességi ellenőrzést – az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 11.§-ban foglaltak alapján – az ügyészség gyakorolja.

 

VII. fejezet

VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

  1. Az Egyesület megszűnése esetén vagyonáról – a hitelezők kielégítése után – a Közgyűlés rendelkezik. A megszűnéssel kapcsolatosan az Elnökség jár el. Vagyonát csak céljaival összhangban lehet felhasználni.
  2. A jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.), az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény, illetőleg a további vonatkozó hatályos jogszabályok rendelkezései megfelelően irányadók.
  3. Az Egyesület Alapszabályát az alapító tagok az Nagymaroson 2010. május 12. napján tartott Alakuló Közgyűlésen egyhangú határozattal jóváhagyták.
  4. Az Egyesület Alapszabályát a Budapest Környéki Törvényszéknek a nyilvántartásba vétel iránti kérelemmel és a szükséges mellékletekkel együtt az Elnök nyújtja be.
  5. Módosítva és egységes szerkezetbe foglalva Nagymaroson, a augusztus 27. napján tartott közgyűlésen.
  6. Jelen alapszabályt a 2016. augusztus 27. napján tartott közgyűlés elfogadta és ezzel hatályba lépett.

 

VIII. fejezet

Mellékletek

  1. Belépési nyilatkozat
  2. Egyesület címerkép

 

Nagymaros, 2016. augusztus 27.
 

 

……………………………………………

Flamich Andrásné elnök

 

 

……………………………………………

dr. Kiss Balázs

közgyűlési jegyzőkönyvvezető

 

 

 

 

 

……………………………………………

Gorzás László

közgyűlési jegyzőkönyv hitelesítő

 

 

p.h.